3 megálló
délután beneveztünk egy vezetett sétára tesómmal. átgurultam hozzá, gondoltam, majd a Bosnyák téren veszek egy napijegyet a túrához. rosszul gondoltam: a Bosnyák téren vasárnap nincs jegy- és bérletárusítás. legközelebb a Stadionoknál van ilyen opció, mit volt mit tenni... 2 megálló múlva (24 másodperc, kb) egy kedvesen mosolygó egészen fiatal ember határozottan elindult felénk. határozottan tudtam, hogy a következő mozdulata és a mondata nem fog tetszeni. (...) 6 percig győzködtem őket a megállóban - mert ekkorra már felfejlődtek kéttagúvá -, hogy tartsanak velem a Stadionokig, ahol a szemük előtt veszem meg a napijegyet. a 6. percben tesóm elémállt és egy egy ezrest feléjük tolva megérdeklődte, hogy most így akkor rendben vagyunk-e. a fiatalemberek mosolyogva eltették a pénzt, hozzátéve, hogy ez a beszéd és hogy nyugodtan mehetünk az 1sel a Stadionokig, mert ma délután nincs odaosztva senki. (...)
tanulság? nincs. még mindig a le vagyok sújtva. és maradok a biciklinél. bár beszart az első lámpám. de állítólag a rendőröknél is működik ez a módszer, csak kicsit magasabb a tarifa.
ezt a tésztát otthon sütöttem 2 napja, anya rostáján átment, apának kimondottan ízlett, a gimnáziumi osztályfőnököm meg egyenesen ujjongott, hogy végre eztettemet ehet. hát így. tényleg jó, egyébként.
jugoszláv kalács
hozzávalók
- a tésztához
- 37.5 dkg liszt
- 1 zacskó Dr.Oetker expressz élesztő
- 2 kk só
- 2 ek cukor
- 0.75 dl étolaj
- 3.25 dl tej
- a töltelékhez
- 25 dkg túró (nem kwark, nem ricotta - túró)
- 2 tojássárgája (a fehérje kell majd a végén a kenéshez)
- 2 ek vaj
- cukor ízlés szerint
- citromhéj (opcionális)
know-how
- a tészta hozzávalóit bedagasztottam - a lisztet összekevertem az élesztőporral, a sóval és a cukorral. a langyos tejet fokozatosan adagolva elkezdtem dagasztani a tésztát. úgy a tej 2/3-ánál átváltottam az olajra és fokozatosan azt is hozzáöntöttem a tésztához. amikor elfogyott, folytattam a tejjel - innentől annyit öntöttem hozzá, hogy rugalmas, edény falától elváló tésztát kapjak.
- (kétszer csináltam meg egymás után, másodjára megszaladt a tej, a tészta kicsit ragacsos maradt, de csak kicsit! viszont ez a változat sokkal puhább tésztát eredményezett.)
- letakarva megkelesztettem kétszeresére.
- a túrót és a vajat kikevertem a tojássárgájával és a cukorral (az első adagot sós túrósra csináltam, fele ennyi túróval - fényképezni kétségkívül azt volt jobb - nem folyt ki a túró belőle -, de a duplatúrós sokkal szaftosabb lett sütés végére).
- kelés után a tésztából két bucit csináltam, egyenként kinyújtottam őket egészen vékonyra.
- a túrós massza felét szétkentem a kinyújtott lap teljes felületén, aztán palacsintához hasonlatos módon feltekertem.
- a kész rudat trapézokra szeltem, lekentem tojásfehérjével és megsütöttem (175 fok, 15-20 perc).
- a másik bucit ugyanígy.
