gondoltam, megpróbálom ismét felvenni a laza attitűdömet utazásilag: annyi időt hagytam a Cork-Dublin útra, amennyi kényelmesen elég szokott lenni arra, hogy odaérjek a reptérre, átvilágíttassam a ridikült és elsétáljak a kapuig.

ez a terv már Dublin előtt borulni látszott az autópálya-dugóban, de a belvárosig még tartottam magamban a lelket, mire kiért a busz a reptérre, már megbeszéltem Balázzsal, hogy ugye jól emlékszem az egyik Millásreggeliből, hogy van vm limit a lekésett repülő utáni következő gépre vett jegy áránál. itt lépett színre az idős házaspár, akiknek a nyíló buszajtó juttatta eszébe az 1. reptéri megállónál, hogy le akarnak szállni - amivel önmagában nincs semmi baj, de a lassított felvétel zavarodott kapkodás volt a mozgásukhoz képest. és még ezzel sincs baj, viszont az első széken pakolgatták a motyójukat, elzárva a leszállás lehetőségétől azt a félbusznyi embert, aki szintén itt akart leszállni - ekkorra már 20 perc késést szedett össze a busz és én még mindig nem voltam a megfelelő helyen.

ezt tetézendő, a sofőr leballagott a két öreg után és rágyújtott, én meg majdnem elsírtam magam.

de jó, hogy nem tettem, mert akkor mit csináltam volna meglátva a 3 darab üzemelő átvilágítókapunál álló 5 repülőnyi embert.

(...)

aztán elértem a repülőt, és amikor hátradőltem, hogy megkezdjem a kedves utastársak szociológiai elemzését, egy durván túlsúlyos kislányka vágódott elém egy nem annyira jól sikerült cigánykerék végén. ugyanebben a pillanatban meghallottam a fejhangon visitó hangot is, amit ő adott ki. és ez a hang volt az, ami 3 óra 45 percen át ontotta 2 sorral mögöttem az idiótaságokat. Franciaország felett már erős késztetést éreztem, hogy erőszakos módon elhallgattassam, felnégyeljem és a wc.n keresztül eltávolítsam a gépről (a pedagógus múltamra tekintettel fogalmaztam ennyire szofisztikáltan).

ép elmém maradéka pedig levonta a tanulságot a földet érés után: a repülés nem sétagalopp.

ázsiai kacsasaláta

hozzávalók

• a húshoz
• 1 bőrös kacsamell
• 1 ek kacsa fűszerkeverék* (én most Spar Premiumot használtam)
• 1 ek méz
• 1 ek szójaszósz
• a salátához
• 2-2 marék madár- és insalatina (vagy bm egyéb)
• 2 szál zöldhagyma, hosszában felcsíkozva
• 1/2 gránátalma magja
• 1 marék szőlőszem
• 10 cm uborka hosszában csíkokra vágva
• ugyanennyi kápiapaprika, szintén csíkokra vágva
• 1/2 lime leve
• 1 löttyintésnyi szezámolaj
• só

know-how

1. *a fűszerkeverék tartalma: vörös- és fokhagyma, chili, fahéj, ánizs, borsikafű, édeskömény, szegfűbors, szegfűszeg, gyömbér, fehérbors
2. a kacsamell nem bőrös oldalába bedörzsöltem a fűszerkeveréket és megsóztam.
3. a bőrös oldalán kezdtem el sütni közepes lángon, 5 perc után megfordítottam, a másik oldalt is sütöttem 5 percig.
4. kivettem a tepsiből, 2-3 percet pihentettem, aztán felszeleteltem nem túl vékonyan.
5. a szeleteket megkentem a szójaszósz-méz keverékkel és visszatettem a tepsibe őket - kb. 5 perc alatt készre sütöttem.
6. a salátához a zöldségeket (paprika, zöldhagyma, uborka) felcsíkoztam, a szőlőszemeket félbe vágtam - aztán mindent összekevertem a megmosott salátalevelekkel.
7. átforgattam az olajjal őket, a tetejére ment a gránátalma magja, és a sült kacsaszeletek.
8. az adag 2 főre lett kitalálva, de úgy alakult, hogy egyedül is képes voltam betömni. egyszerűen zseniálisan finom.

forrás - ok

a papírporcelán tányért a képhez Lantos Judit fenomenális sorozatából választottam - örök hálám ezúton is, drága Judit! (a tányér egyébként porcelán, és mosogatható és nagyon vagány.)