42.
amikor előpattintottam a születésnapi tortáját, amire az volt a reakció, hogy "tök szép, drága, de nem lehetne inkább egy sör?", rögtön tudtam, hogy megérte a sütés miatt hajnalban kelni és egész délelőtt krém-tanulmányokat folytatni (hogy aztán ismét csak a Katuci-féle mascarpones cuccot tegyem bele, de ez most végül is mindegy).
...és az érzés csak erősödött a továbbiakban, amikor is elhangzott vagy 72-szer, hogy a tahini nem érződik, de attól még jó.
mivel nem számítottam ilyen tökéletes érdektelenségre a tortája kapcsán, még egy erdőfürdőzést* is szerveztem neki, puszta hitvesi kedvességből, amit eredetileg ajándéknak szántam, de végül büntetés lett csak tök szépen segített körvonalazni, hogy mire lehet számítani részemről a jövőben egy mostanihoz hasonló torta-érdektelenség kapcsán.
ps. a torta amúgy k jó volt.
tahinis banántorta
a 42 jó lesz<" (Douglas Adams) --- szóval: a 42 jó lesz. tahinis banántortás kezdéssel pláne. " />hozzávalók
- a banánkenyér-alaphoz
- 20 dkg liszt (tettem bele TK-t is)
- 3 tk sütőpor
- 1/2 tk só
- 1 tk fahéj
- 12 dkg vaj (szobahőmérsékletű)
- 12 dkg cukor
- 2 tojás
- 2 érett banán, villával összenyomkodva
- 0.8 dl tej (6 ek)
- a tahinis krémhez
- 50 dkg mascarpone
- 2 dl hideg, zsíros tejszín
- 4 ek porcukor
- 4 nagy tk tahinipaszta
- a ropogós réteghez
- 7.5 dkg tahini
- 3 dkg corn flakes
- 2.5 dkg puffasztott köles (lehetett volna egyéb puffasztott mag is, de épp ez van itthon a müzlihez)
- 2 dkg porcukor
- 1 g só
- egyéb
- 2 banán
- szezámmag, csoki a dekoráláshoz
know-how
- a lisztet, sót, sütőport és fahéjat összekevertem, félretettem.
- a vajat és a cukrot robotgéppel kihabosítottam, majd a keverést folytatva, egyenként hozzáadtam a tojásokat, végül az összenyomkodott banánokat.
- a vajhoz 3 részletben hozzáadtam a lisztet és homogénre kevertem - ha túl tömör lenne a tészta, mehet hozzá a tej lazítónak.
- a tésztát két 18 cm-es, sütőpapírral kibélelt tortaformában cc. 35-40 perc alatt megsütöttem. (tűpróba!) - a megsült és szobahőmérsékletűre hűlt tortalapokat kettévágtam.
- amíg sült a torta, összeállítottam a krémet: a hideg tejszínt 1 ek porcukorral kemény habbá vertem.
- a mascarponet a maradék cukorral és a tahinivel robotgéppel átkevertem, majd az így fellazított krémbe óvatosan belekvertem a tejszínhabot - felhasználásig hűtőbe tettem.
- a ropogós réteg hozzávalóit villával alaposan összekevertem (én szinte folyékony tahinit használtam, úgyhogy ez ment simán) - a corn flakes kicsit aprózódott, de pont tökéletes méretű lett végül.
- az összeállításhoz szintén a Katuci-metódot követtem: az egyik tortalapot visszatettem a megtisztított tortaformába, megkentem a krém nagyjából 1/3-ával, rákarikáztam egy banánt, ment rá a következő lap: ennek csak a szélére tettem krémet: a tortalap üresen maradt részére került a ropogós réteg (nem kellett az egész adag, úgyhogy végül ezt használtam a tetjén is dekorációnak), jött a 3. tortalap, krém, banán, végül a 4. tortalap (ide lehetőleg egy tortalap alj kerüljön, mert az szép felületű). az összeállított tortát betettem 4 órára a hűtőbe és elmentem a félmaraton sorszámokat begyűjteni.
- a 4 óra leteltével kivettem a tortát a formából, a maradék nagyjából 1/3 krémmel körbekentem, dekoráltam a tetejét és Balázs érkeztéig újra hűtőbe tettem (ez is volt 3-4 óra).
- ennyi krémmel + a relatíve szaftos banánkenyér-alappal egy elég jó kis torta lett ő, még ha a tahini nem is érződött markánsan rajta. (az állás nem változtatott az ízén, 2 nap múlva se volt jobb/rosszabb, mint az első estén - ezt a receptet mindenképp megtartom.)
az eredeti ötlet Édesemtől származik, de egy receptért nem vettem meg a BBC Good Foodot, úgyhogy ezt és ezt a receptet mixeltem Katuci mascarponekrémjével.
itt pedig a tahiniről egy kis okosság - annyival kiegészítve, hogy a házi elkészítés azért elég hard core dolog, és még a nagyfelhasználó országokban is boltban veszik a háziasszonyok. amúgy aranyárban van, de egy üveg sokáig elég normál használattal.
* az erdőfürdőzéshez mi túl racionálisak vagyunk, de másnak simán lehet flow, mindfullness, megérkezés, elengedés, meg minden ilyesmi - szóval aki érezni akarja a fák rezgését, próbálja ki, mert a csaj egyébként hallatlanul lelkes.
