Rome wasn't built in a day
reggel szólt a Fb, hogy 9 éve kezdődött az eztettem wordpresses világhódítása, én meg azt gondoltam, hogy összekapom magam és írok vm csacskaságot a netlifyra költöztetett tökúj eztettemre. "statikus motor az új menőség", bármit jelentsen is ez - minden esetre a kedvenc programozóm egészen sokáig elszórakoztatta magát a fejlesztéssel.
amit én látok: az adminfelület sokkal bézikebb, de a képeket végre nem kell a flickrre töltögetni (ahol amúgy már nem is volt tárhelyem), ill. a desktop nézet tök gáz, de állítólag ma már mindenki telefonon néz mindent, ahol viszont nem olyan rossz.
szóval ez az eztettem új gúnyája.
az új gúnya tiszteletére körbefényképezgettem egy fél tepsi makói rongyos kiflit, amit direkt ezért nem engedtem megenni 2 nappal ezelőtt. (a 2 nap a képeken nem látszik, de az élvezeti értéküknek a legkevésbé se tett jót a rohanó idő.)
és még az is van, hogy nagy unalmunkban nekiugrottunk egy elég jó kis projektnek, ami egyrészt záros határidőn belül le fogja minden számlánkat üríteni, másrészt már legalább kétszer válás szélére sodorta az egyébként végtelenül harmonikus (jó, nagyrészt végtelenül harmonikus) házasságunkat, harmadrészt emiatt nincs az eztettemen lóf@sz aktivitás se már fél éve (meg az új munkám miatt, ja. van itt minden) - na, de majd a következőkben lesz: nyitok egy #eztépítettük alfejezetet az eztettemen és megírom, hogy elméletben már simán lerakok egy vízelvezető folyókát, mindent tudok a perem nélküli budikról, a padlófűtéshez megengedett maximális padlóvastagságról és más hasonló, nagyon-nagyon izgalmas témákról.
makói rongyos kifli
hozzávalók
- 37.5 dkg liszt
- 1 zacskó dr Oetker expressz élesztő
- 2/3 tojás (kidekáztam, no kidding - a maradék jó lesz a végén lekenni a kifliket)
- 1.5 tk só
- 7.5 dkg joghurt
- 1.5 dl tej
- 1.5 dl étolaj
- a kenéshez
- 6-7 dkg kacsazsír
- 2 gerezd fokhagyma
know-how
- a tészta hozzávalóit a keverőtálba szórtam és a gép dagsztókarjával 10-12 perc alatt szép fényes, edény falától elváló tésztát dagasztottam.
- lefedve duplájára kelesztettem.
- a megkelt tésztát 5 egyforma darabra vágtam, gömbölyítettem és konyharuhával letakarva 15 percig állni hagytam.
- a pihenő alatt 2 gerezd fokhagymát lereszeltem és belekevertem a kacsazsírba.
- a pihenőidő leteltével mind az 5 gombócot egyforma körlappá nyújtottam (egészen vékonyra, mert tornyozva lesznek).
- az egyik körlapot megkentem a zsír negyedével, ráfektettem a következő lapot, zsír, lap, zsír - a tetejére kerülő körlapra már nem kell zsír.
- a zsír olvadni fog pillanatok alatt, tökmindegy milyen villámtempóban dolgozik az ember. mivel olvad, a toronyból mindenhonnan folyni fog, úgyhogy a kész tornyot valahogy ráhúztam egy tányérra és vagy 15 percre betettem a mélyhűtőbe (ez ugyan lényegesen nem változtatott a zsír halmazállapotán, de már haladni akartam).
- a küldetés: a 12 mp-ig még nagyjából kezelhető tornyot meg kellett próbálni fél centi vastaggá nyújtani, úgy, hogy megőrizze körségét. na, hát tessenek próbálkozni.
- végül megugrottam a feladatot, az elvékonyított kört 16 fele osztottam, a háromszögeket a csúcsuk felé haladva feltekertem, tepsibe pakolgattam őket nem túl közel egymáshoz, lekentem a maradék tojással a tetejüket, megszórtam fekete hagymamaggal és 50 fokos sütőben nyugton hagytam a kifliket 15 percig, aztán 175 fokon szépen megsültek.
- melegen, langyos szuperzseniál, 2 naposan már nem.
forrás: Limara péksége - házi pékek alapkönyve
