római kömény, kókusztej, karfiol – megint egy leves őszidőre
Moha nyilván tett volna egy-két megjegyzést, mielőtt kidobta volna a botmixeremet, mert nem volt türelme kivárni, hogy elérjek a húslevesi magaslatokba.
(innye! feljött a nap! 4 nap után.)
római köményes kókuszos karfiolleves
hozzávalók
- 1 egészen kicsi (ámde 22 centért szerzett) karfiol (50 dkg),
- rózsáira szedve, a rózsák felezve, negyedelve
- 1 ek fenyőmag
- 30 gr vaj
- 1 fej közepes hagyma, finomra vágva
- 1.25 kávéskanál római kömény (komolyan :) van mérőkanalam)
- 1 gerezd fokhagyma, finomra vágva
- 2 dl kókusztej(konzerv)
- 4 dl zöldségalaplé (kocka)
- 2 dl tej
- 1/2 csili
know-how
- a fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítottam, a felét félretettem.
- ugyanabban a még mindig száraz serpenyőben megpirítottam a köményt is (mivel az alapszíne barna, csak az illatából lehet tudni, hogy kész), megőröltem.
- a vajat nagyon kis fokozaton karamellizáltam (elkövettem azt a hibát, hogy a fenti még mindig száraz, ámde teljesen forró serpenyőbe tettem a vajdarabot. eredmény: instant odaégés erősen bebarnulás. tehát: hideg edénybe a vajat.)
- hozzáadtam az apróra vágott hagymát, puhára pároltam.
- amikor jónak ítéltem, beleszórtam az őrölt köményt és a fokhagymát, a karfiolt kis darabokban és fedő alatt, kis lángon pároltam 20 percet. (lé nincs még, nem ég oda, a kis láng miatt.)
- a 20 perc lejártával ráöntöttem az összes folyadékot, felforraltam, aztán kis lángon készre főztem.
- botmixer. pürésítés.
- a fenyőmag a tálalásnál került rá.
- (szerintem ettem már jobb levest, de azért nem rossz - a római kömény a legerősebb íz benne, ha valakinek averziója van ezzel a fűszerrel, ne ezt a levest főzze meg.)