ha történetesen sztárprogramozó lennék, akit rossz érzéssel tölt el, ha az állatkájában valami nem működik tökéletesen, aki kihívásnak veszi, hogy egy-egy új wp-frissítés szétb@sz minden dolgot a rendszerében, aki boldogan reszel egy késznek mondott rendszert úgy 14 órán át, mert a rendszer egyszer csak azt mondja: nem tudsz képet feltölteni, hülyemajom, meg a receptplugint se használjad mától, ja! hogy ez nem is a wp hibája, hanem a firefoxszé - de ha történetesen sztárprogramozó lennék, a nem kötelezően programozással töltött időmet boldogan feláldozva ezt a problémát is megoldanám. nehezítésnek mindez xubuntu alatt, mert csak a nemnormálisok használnak nemlinuxot.

de történetesen ÉN NEM VAGYOK sztárprogramozó. meg semmilyen programozó. én vagyok az átlaguser, aki 3 hónapja próbálja megszeretni a szaros wp.t, sikertelenül. a wp.t szerintem hagyjuk meg a kockafiúk/lányok kis barátjának. az Éci-félék meg maradjanak a hülyékre optimalizált bloggernél és utálják szenvedélyesen a wp.t.

a remekbe szabott scone-jaimnak ehhez a kirohanáshoz semmi közük - de 2 napja scone-ehetnékem van, rendesen, mazsolával, tejszínnel, lekvárral. úgyhogy megsütöttem reggel legott őket. (egyébként fél óra alatt megvan, úgyhogy nem kellett nagyon mártírkodnom a hajnali keléssel,  Balázs kapta a scone- és kávéillatban ébredni élményt - én meg majdnem elsírtam magam, hogy ennyire elképesztően jó feleségként sikerült ma reggel felébrednem.)

scone

hozzávalók

• 35 dkg liszt (10 dkg teljes kiőrlésű volt)
• 2 tk sütőpor
• 1 csipet só
• 4 dkg cukor
• 7.5 dkg vaj
• 1.75 dl tej
• 5 dkg mazsola
• 1/2 tk black treacle (helyettesíthető mézzel)

know-how

1. a lisztet, sót, cukrot, sütőport összekevertem.
2. a felkockázott vajat elmorzsoltam benne - olyan zsemlemorzsás állagig.
3. a vajas lisztbe beleszórtam a mazsolát.
4. a tejben feloldottam a melaszt és fokozatosan a lisztes keverékhez öntöttem - kézzel simán összegyúrható.
5. amikor összeállt, lisztezett felületre borítottam, kézzel kb 1.5-2 cm vastagságúra lapogattam és egy nagyobb pogácsaszaggatóval kiszaggattam.
6. a tetejét olajos tejjel lekentem, megszórtam még egy kis cukorral és 15-20 perc alatt megsütöttem.
7. pont olyan lett, amilyet elképzeltem - vaj, lekvár mindenképp kell hozzá.

okosság: a sima pogácsaszaggató jobb az ultrafasza scone-szaggatónál (ami hullámos) - jobban feljön a sütési idő végére a produktum. továbbá akkor is magasabb lesz a scone, ha egyetlen határozott mozdulattal szakajtjuk le az anyatészta testéről a karikát, nem pedig össze-vissza forgatjuk a pogácsaszaggatót.

a recept forrása egy skót teszkós reklámújság.