miért ne lehetne máma mindenki boldog*
hajnal. töksötét. tűzriadó a szellemházban.
hősnőnk első értelmes gondolata: mára nem is volt egyeztetve tűzriadó-gyakorlat. majd ennek folyományaként a második: nemá', most tényleg tűz van?!
egy perccel később már az ajtó előtt áll, mondjuk: evakuáláskész állapotban.
...vár...
2 percnél, megpróbálva túlordítani a szirénát, higgadtan elmagyarázza a házastársának, hogy talán nem ez a legalkalmasabb pillanat a tökéletes outfit összeállítására és tökmindegy, melyik camperét veszi fel, úgyis egyforma mind.
3 percnél úgy dönt, hogy ha a házastárs mindenképp ki akarja próbálni a füsttel telített lépcsőházból való kijutást, ám tegye, ő inkább biztosra megy.
3.5 percnél áll a ház előtt és erősen szurkol, hogy mégse legyen már tűz, mert egyrészt a házastárs még mindig sehol, másrészt bentmaradt a fényképezőgép.
aztán a házastárs megérkezik, nyugodtan sétálva, és közli, hogy azért jött ilyen soká, mert vissza kellett (!!!) mennie a fényképezőgépért a telefonért (!!!) - hősnőnk lelki szemei előtt eddig végtelenítve pörgő film (5 perc, bele lehet tekerni, a lényeg a füstfejlődés és a hőmérséklet-emelkedés - a szerk.), amit az elmúlt másfél hónapban körülbelül 40 tűzvédelmi oktatáson prezentált, miközben elmagyarázta, hogy miért nem jó ötlet visszamenni pl. a telefonért egy égő épületbe, leállt, hogy a hősnőnk nyugod körülmények közt szembesíthesse magát azzal ténnyel, hogy az oktatások zajos sikeréről tartott élménybeszámolók mellett tán' nem ártott volna főbb vonalakban magát az oktatási anyagot is ismertetni Balázzsal.
levezetésnek meg ez + egy leves, ami tkp eléggé olyan, mint egy sima kókusztejes brokkolikrém, csak ez darabos.
brokkoli krémleves chiával
hozzávalók
- 40 dkg brokkoli (1 normál fej)
- 15 dkg zöldborsó
- 6 dl húsleves
- 4 dl kókusztej
- 20 g chiamag
- 8-10 szem mandula, megpirítva
- sonkaszeletek, sütve, csíkozva (opcionális)
know-how
- a brokkolit rózsáira szedtem, levágtam a szárukat.
- a húslevesbe feltettem főni a levágott szárakat, kb. 5 perc után hozzáöntöttem a kókusztejet is, beleszórtam a brokkolit és a (fagyott) zöldborsót.
- sóztam.
- beleszórtam a chiát (1 tk.nyi mennyiséget meghagytam dekornak a végére).
- felforraltam, az összes zöldséget leturmixoltam, a pürét belekevertem a lébe és tkp. ennyi.
- a tálalásnál a tetejére szórtam durvára darabolt, pirított mandulát, némi chiamagot és (opcionálisan) a vékonyra csíkozott, sült sonkát is. (a képen látható zöldségeket a kép kedvéért tettem rá pluszban - aki már próbált izgalmasra fényképezni egy tányér krémlevest, nyilván pontosan átlátja a miértet. el nem rontja, de nem biztos, hogy mindenkinél osztatlan sikert arat egy kis nyers brokkoli.)
forrás: szerintem megint egy Donna Hay volt