ősz, lecsó, tarhonya, ilyesmi
miután kezdtem belátni, hogy tényleg ősz lett, vásároltam hirtelen 2 őszi kabátot és elérkezettnek láttam az időt, hogy megfőzzem az idei évad első lecsóját.
kezdésre befutott Bea is, aki perszehogy segít pucolni, darabolni és a többi, de előbb még megissza ezt a pohár bort, ugye nem baj? - kár, hogy közben még egy laza másfél órás mélylélektani elemzésbe is belebonyolódott, aminek eredményeként annyival járult hozzá a lecsóhoz, hogy leokézta a kolbászkarikák vastagságát. na de, mindez teljesen lényegtelen is, mert kb életem legjobb lecsóját főztem meg, így október közepén. amiből nyilván egyetlen falat se maradt az éjszaka közepére (mondjuk egyébként se akartam októberben lecsót fényképezni, bármekkora punk is vagyok).
így történt, hogy másnap megsütöttem azt a tököt, amin az elmúlt héten már 4x átestem, főztem hozzá tarhonyát, mert azt módfelett szeretem, a többi meg csak úgy alakult.
sütőtökös tarhonya
hozzávalók
- 15 dkg tarhonya
- 3.5 dl víz
- 2 kisebb kápiapaprika, felkockázva
- 1 bögre megsült sütőtök
- 1 kis marék tökmag, megpirítva
- 1 csokor petrezselyemzöld
- 1 tk koriander + 1 tk római kömény
- 1 hüvelykujjnyi gyömbér, felszelve
- 2 gerezd fokhagyma, vékonyra szelve
- olaj
- só
- füstölt paprika
- 1 szelet lazac opcionálisan
know-how
- a tarhonyát kicsit megpirítottam, aztán felöntöttem forró vízzel (1 rész tarhonya: 2 rész víz az ultimate arány, de ebbe most csak 1:1.5 arányú víz került), lefedtem és kis lángon hagytam megfőni (cc. 12 perc).
- a gyömbért és a fokhagymát kevés olajon megfuttattam (csak addig, amíg jó illata lett), rászórtam a felkockázott kápiapaprikát és pár percig sütöttem (nem volt cél, h megpuhuljon - nem is tette).
- a koriandert és a római köményt megpirítottam, összetörtem nagyjából.
- az elkészült tarhonyához hozzákevertem a megsütött paprikát, az összetört fűszereket, az apróra vágott petrezselymet és a nagyjából felkockázott sütőtököt. megszórtam a füstölt paprikával, megsóztam.
- a tetejére ment a megpirított tökmag, meg még egy pár szem korinader egészben (ez utóbbi a fénykép miatt, nyilván, de végülis elég jó volt).
- ez így idáig egy teljesen korrekt főétel, amit egyedül (!!!) simán betömtem (jó, a rendszeres táplálékfelvételt az elmúlt két hétben nem sikerült abszolválnom - ennek ellenére azért én is döbbenten álltam a tény előtt, hogy miért kell két hetet egy délután alatt bepótolnom). DE mivel volt még egy aldis grill lazac a hűtőben, azt is rádobtam legott. és hát megajánlottam neki az aztakurva kategóriámat.)
a tányér szokás szerint Lantos Judit kerámia
