én is éreztem, hogy a névvel van némi gond, de a bootcamp szóval engem elég sok helyre be lehet húzni. na, hát az edzőlány skinny​nek legkevésbé sem volt mondható, de utóbb kiderült: ez volt a legkisebb probléma az órával. a sokkal jelentősebb, az a 10 fekvőtámasz volt - ÖSSZESEN. meg hát az egész óra. ami az elejétől a végéig tévedés volt. (1300 HUF, de van szauna, ami felhúzta volna 0-ról az estét, ha egész véletlenül betettem volna fürdőruhámat a táskámba.)

ez az élmény egy időre visszavágott a futópadra, amin megtaláltam a programgombokat és rájöttem, hogy meg tudok én magamtól is halni, ha nagyon akarok.

aztán jött egy újabb tipp, hogy itt van a szomszédban egy Spartan terem, ahol "elképesztően durva bootcamp" van csütörtök esténként. 90 perc, "tuti kikészülés". egy darabig vártam, hogy bedurvuljon, aztán a hasazásnál lemondtam az óráról és eltettem azt a 10 értékelhető percet* emlékbe belőle, amit a 90 perc tartalmazott. (a terem viszont tényleg nagyon jó: teljesen technikai, semmi báj, semmi tükör, semmi cicalánykodás. mondjuk szauna sincs.) (az óra 1600 HUF volt, amit azért kicsit erősnek éreztem mindent összevetve.)

hazajöttem, írtam a lengyel edzőlánynak, hogy költözzön ide, legyen oly jó, nagy  szükségem van rá, aztán elmerültem bodyrock.tv csodálatos világában (bár egyelőre még elképzelhetetlennek tartom, hogy magamtól képes legyek egy ilyen kört végigtolni az edzőterem csöndes magányában), és közben próbálom életben tartani a reményt, hogy csak van Budapesten egy vadállat bootcamp.

*másnapra a 10 értékelhető perctől izomként eddig nem detektál helyszíneken lett durva izomláz a karomban. hívjuk ezt fénynek az alagút végén.

mindezek után, ha nagyon akarnám, simán tudnék egy szép ideológiai ívet húzni a fenti és a lentebbi tartalom közé, de leginkább azért lett ma rizs, mert ezt volt kedvem megcsinálni.

rizsgolyó

hozzávalók

• 1 csésze rizs (2.5 dl-es): paella* és vörösrizs keveréket használtam
• 1/4 csésze szezámmag (fekete és fehér)
• 1 kis csokor medvehegyma, felcsíkozva
• 2-3 ek vékonyra szelt mandula
• 1 leveskocka
• 6 dl víz
• só

know-how

1. *a rizs. fontos, hogy ne hosszú szemű, pergős fajta legyen, mert úgy nem fog semmi szín alatt a golyó összeállni. a paellarizs helyett az arborio is jó, de a legjobb a sushirizs lett volna - különösen, hogy onigirit szándékoztam csinálni - de mielőtt ezt elkezdtem begépelni, konzultáltam az egykori wannabechef Vikivel, aki az ultimate japánkonyha-szakértő, és elég gyorsan letettem arról, hogy ezt a rizsgolyót onigirinek nevezzem.
2. a rizseket (4:1 arányban használtam a paellát és a vöröst) megmostam, és kb. 15 percig hagytam ázni, aztán feltettem főzni 6 dl hideg vízben, a leveskockával. (felforraltam, aztán egész minimál fokozaton hagytam, hogy magába szívja a vizet.)
3. közben felvágtam a medvehagyma-leveleket.
4. amikor a rizs megfőtt, hozzáadtam a szezámmagokat, a felcsíkozott medvehagymát és a mandulalapokat - összekevertem. (és kicsit utánsóztam.)
5. egy kéttenyérnyi folpack közepére tettem egy evőkanálnyi rizst, batyuba fogtam, és a tenyeremben gömbbé formáztam. ezt megismételtem még vagy 25-ször.
6. tkp. ennyi. szépen összeállt, több óra múlva sem esett szét, nagyon finom, jól szállítható és nem lehet abbahagyni.
7. (igaziból sütöttem még hozzá fodros kellel és kéksajttal töltött csirkét is, de az olyan tempóban tűnt el, hogy esélyem se volt rákomponálni a képre.)

forrás