bikini
200 év után előszedtem a fényképezőgépet, és éppen használtam azon a folyosón, ahol egyébként hetekig nem találkozok senkivel a lakásba ki/bejövet - e mentén gondoltam, nem öltözök nagyon fel, egyrészt 35 fok van, másrészt meg 3-at kattintok és bejövök.
aztán a 3 kattintás alatt kiderült, hogy mégsem egyedül élek a házban; sőt, tkp minden lakásban laknak, és senki nem gondolta, hogy a hosszú hétvégét házon kívül töltené - úgyhogy mindenki rácsodálkozhatott a neglizsében levest fényképezgető szomszédasszony látványára, aki mindez idő alatt igyekezett úgy tenni, mintha természetes lenne, hogy augusztus 20-án nem öltözik fel az ember, ha elhagyja a lakását SE.
hideg zöldfűszeres uborkaleves
hozzávalók
- 1 nagyobb kígyóuborka
- 1 csokor kapor
- 1/2 csokor petreszelyemzöld
- 5-6 levél menta
- 5 dl kaukázusi kefír
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 ek olívaolaj
- só, bors
know-how
- az uborka 2/3-át lereszeltem, 1 tk sóval összekevertem és fél órára hűtőbe tettem.
- a maradék 1/3 uborkát felkockáztam, félretettem.
- a megpucolt fokhagymát kevés vízben felforraltam, aztán hideg vízbe tettem, ebben újra felforraltam és még egy kör hideg vízbe tettem (a fokhagyma blansirozást Dragomán FB oldaláról szedtem, ő meg Ferran Adrià The family meal c. könyvéből) - ettől a metódtól olyannyira lágy íze lett a fokhagymának, hogy gyakorlatilag nem éreztem a levesben - de ez simán lehet, hogy csak az én fejletlen ízérzékelésem miatt van. UPDATE - érződik az, tökéletesen.
- a fél óra állás után az uborkát levestől turmixgépbe raktam a kefírrel, a nagyjából összedarabolt zöldfűszerekkel, a fokhagymával és egy löttyintésnyi olívaolajjal - összeturmixoltam.
- a kész lébe belekevertem az uborkakockákat és pár órára hűtőbe tettem (jó, nyilván nem - mire kész lettem, már olyan éhes voltam, hogy nem tököltem hűtéssel - de állítólag jót tesz neki).
- az uborkához használt sómennyiség pont elég volt, úgyhogy én nem tettem bele többet.